Íme,
meg is hoztam a cikket, amelyhez már egy ideje különböző facebookos
csoportokban gyűjtöttem a véleményeket. Mint a cím is elárulja, összegyűjtöttem
azt a tíz dolgot, ami leginkább ki tudja akasztani a blogot olvasók,
illetve írók társadalmát. Manapság egyre több a hulladék blog, melyeknek
általában az írója sem ér többet. Szeretném megjegyezni, hogy akinek nem inge,
ne vegye magára. Akadnak olyanok, akik küzdenek, és igyekeznek változtatni, de
vannak olyanok is, akik semmi pénzért nem vallanák be, hogy amit csinálnak, az
rossz. Szentül meg vannak róla győződve, hogy ők hibátlanok és, ha szólsz
nekik, te leszel a szemét. Na igen, ők azok, akiket a legszívesebben szépen és finoman
kitennék innen, de ez sajnos lehetetlen, mivel mindenkinek ugyanolyan joga van
itt tevékenykedni.
Szóval, nem is fecsérlem tovább a szót, jöjjön az a tíz dolog, amitől
mindannyian a hajunkat tépjük.
1. „Tarháló Tódor Tivadar
esete” – Azt hiszem, Raistlin ettől viccesebben, és pontosabban meg sem
fogalmazhatta volna, ezt a rendkívül undorító esetet. Félre értés ne essen, itt
nem arról van szó, hogy valaki hirdeti a blogját. Itt, konkrétan arról
beszélünk, amikor valaki pofátlan módra, szinte már megalázóan könyörög, hogy
’lécci’ lájkolj, iratkozz fel, csináld ezt és azt, ennek megannyi változatában.
2. A képek/ képeffektek
rengetege – Sokszor nincs annál zavaróbb, amikor egy bejegyzésben körülbelül
tizenöt kép található, ami egyrészt szétdarabolja a szöveget, másrészt meg
totálisan felesleges. Ezen belül is aggasztó, amikor valaki odaírja, hogy ’ és
este ezt a ruhát vettem fel (kép) ’. Sokszor elgondolkoztam már, hogy az illető
hallott valaha a leírás fogalmáról? Nem hiszem. Ezeken kívül sokunkat idegesít,
amikor a képek mozognak, színt változtatnak olvasás közben, különböző effektek
segítségével.
3. "Passzív- agresszív
érzelmi zsarolás" – A tökéletes kifejezést ismét Raistlin-nek köszönhetjük.
Többé kevésbé mindannyian találkoztunk már olyan kedves ’ írókkal és
írónőkkel’, akik eljátszva a hattyú halálát, posztolták ki, hogy mennyire
elvannak keseredve, amiért alig kaptak kommentet, majd két féle változatban
szenvedtek. A) „Nem kaptam valami sok kommentet, de oké, itt a kövi rész,
érdemes folytatni?:(( „ illetve a másik változat, amelynek tulajdonosát sajnos,
ismertem is B) „ Nem kaptam túl sok kommentet, így ez az utolsó rész, de ha
szeretnétek többet, akkor visszafordíthatjátok ezt minimum 10 kommenttel.” Azt
hiszen ezek után egyetértetek velem, hogy az ilyen embernek nem sok köze van az
íráshoz.
5. Eltévedt fejezetek –
Sokan összetévesztik a facebook messengerrel a blogspotot, de előfordulhat,
hogy egy chates beszélgetésben is több a leírás, mint egyesek fejezetnek
nevezet szarságaiban. Úgy látszik, néhányak elgondolása szerint egy bejegyzés
fél oldalból áll – max egyből -, és az is csak párbeszéd, majd mikor azt mondod
nekik, hogy ez rövid odabiggyesztenek plusz három mondatot. Brafo.
6. Eggyel és társai –
Kedvenceink közül a helyesírási hibák sem maradhatnak ám ki! Manapság a
számítástechnika világában, már az írás tudatlanok is javíthatnak a
helyzetükön, ha beiktatják a word-öt, ami legalább egy bizonyos szintig
rávilágít a bakikra, de ennek ellenére sokan még mindig inkább égetik magukat,
minthogy két kattintással többet kelljen dolgozniuk – igen, valljuk be ciki, ha
annyit nem tudsz leírni, hogy egyel, vagy éppen miattuk.
7. Magányos mondatok –
Fogalmam sincs, hogy egyes íróknak mit ártottak szegény mondatok, melyeknek
egyedül, magányosan kell a bejegyzésben állniuk. Általában, már egy ovis is tud
összefüggően beszélni, de, ha máskor nem is, akkor általános iskolában mindenki
tanulta, hogy betűkből szavakat, szavakból mondatokat, mondatokból pedig
összefüggő szövegeket gyártunk.
8. Fanfiction, illetve NEM
fanfiction – A nagy dilemma, ami nem is olyan nagy, mint aminek beállítják.
Sokan nincsenek pontosan tisztában vele, mit is jelent pontosan ez a fogalom,
de ebben a tudatlanságban használják ezen kifejezést, majd, ha felvilágosítják,
nagyban elkezd hadakozni.
9. Brooklyn Afrikában – Bár a
cím egy picit túlzás, mégis rávilágít az igazságra. Sokszor próbálunk egy alap
dolgon változtatni, ami nem is lenne baj, de azért van egy bizonyos határ, amit
kellemetlen átlépni. Közülünk nagyon sokan kutatómunka nélkül megpróbálunk
elképzeltetni valamit az olvasóinkkal, amit még jó magunk sem tudunk teljesen
elképzelni.
10. Az én tulajdonom – Manapság gyakran látok
olyan bloggerinákat, akik előszeretettel használják mások munkáit, anélkül,
hogy bárhol is feltüntetnék, hogy az nem a sajátjuk. E mellet elvesznek
valamit, hogy továbbfejlesszék, de attól az még szintén nem a sajátjuk.
Idesorolhatjuk azon eseteket is, amikor érdekes módon a drága bloggerina olvas
egy blogot, majd kísérteties módon ugyanaz az ötlet, ugyanolyan szereplőkkel
szövődik meg bennük. Milyen különös, nem?
Végeredményben
ez lenne az a tíz dolog, amitől leginkább infarktust kapunk. Igen, tudom, hogy
ezen kívül még rengeteg kivetnivalót találhatunk, de egy élet sem lenne elég
felsorolni őket. Remélem, hogy valamelyest rávilágítottam ezzel a rövidke
cikkel arra, hogy min kéne változtatni, illetve, hogy sikerült felkeltenem az
érdeklődéseteket is. A segítséget mindenkinek nagyon szépen köszönöm, illetve
pár embert személy szerint megemlítenék!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése